Hétfő alkalmából kérdezném, hogy benneteket nem szokott néha elönteni a hála, amikor arra gondoltok, hogy bizonyos munkaköröket milyen yo, hogy NEM nektek kell csinálni?

Nekem ezek azok:

– Forma-1-es pilóta

Amikor még néztem Forma-1-et vasárnaponként és azok ott száguldoztak, én több okból is nagyon hálás voltam.

Egyrészt én utálok vasárnap bárhova is kimozdulni otthonról (ahogy Giros mondta mindig: „vasárnap dőlök a vaságynak”), a délután közepén meg főleg, én akkor olvasni szeretek és aludni, másrészt utálok vezetni, és annak ellenére, hogy mennyire nem bírom elviselni a tötymörgést az élet szinte egyetlen területén sem, annyira nem szeretem, ha gyorsan megy alattam egy kocsi. Én F-1 nézés közben mindig nagyon szerencsésnek éreztem magam, hogy de k yo már, hogy én itthon fetrenghetek és nem nekem kell ott alvásidőben nyomni a gázt tövig meg ilyen kerékcsere kiállásokkal faszkodni.

Az F-1-es pályákban egyébként is az egyetlen jó dolog az, hogy nincs rajtuk biciklis.

Amikor csináltam a jogsit, rohadtul utáltam őket és annyira be voltam szarva attól, hogy nem fogok tudni velük mit kezdeni, ha a forgalmi vizsgán elém kerülnek, hogy az is megfordult a fejemben, hogy adok fel egy hirdetést a Hajdú-Bihari Naplóban, hogy a vizsga napján kerüljék már el Debrecenben a vizsga útvonalakat. (Végül nem adtam fel hirdetést és nem is egy biciklis, hanem egy egyirányú utcából balra kanyarodás miatt buktam meg, de másodikra meglett!)

– Focista, aki 11-est rúg egy döntő pillanatban

Tapolcán töltöttem egy hétköznap estét valamikor 2021 novemberében és bár nagyon kedves város, a tévénél jobb programot nem találtam magamnak. Aznap volt pont egy Bajnokok Ligája meccs és játszott Szoboszlai Dominik is, nah mondom akkor ez yo lesz. Egy váratlanul izgalmas mérkőzést kaptam el és a mindent eldöntő utolsó percekben úgy alakult, hogy Dominik csapatának tizenegyest ítéltek. Az ellenfél csapatának kapujában viszont az a Donnarumma állt, aki azon a nyáron a foci EB döntőjében HÁROM tizenegyest is kivédett. Míg engem átjárt a hála, hogy úristen mennyire jó, hogy ezt nem nekem kell csinálni, addig Dominik önként jelentkezett! Odament a labdához és láttam rajta, hogy ez bazdmeg berúgja. Látszott rajta, hogy ő megkérdőjelezhetetlenül ELDÖNTÖTTE, hogy ez be fog menni. Be is ment. Ekkor még boldogabb voltam, hogy nem csak hogy nem nekem kell csinálni, hanem van olyan, aki szívesen elvállalja, sőt, hibátlanul el is végzi a feladat.

– Pék

Egész életemben akkora bagoly voltam, amekkora még Twin Peaks-ben sincs.